11.      A magyarságra a jelenlegi demográfiai folyamatokat, valamint szellemi és erkölcsi állapotát figyelembe véve a pusztulás vár. Melyek lennének, lehetnének a legfontosabb lépések, törekvések ennek megakadályozására?

 

Hosszú távon a megtérés, a szó eredeti, legteljesebb értelmében való konverzió. Gondoljunk csak bele, mi magunk is mennyire konzumlétben sínylődünk! Válság? Hisz van még mit enni! Rengeteg felesleges kacatot veszünk, vásárlásfüggők vagyunk. Ezt mindenkinek magán kell elkezdenie.

 

Hatalomátvétel esetén a családvédelem (abortusztilalom, főállású anyaság, házasság eredeti méltóságának helyreállítása és törvényi védelme), valamint az oktatás és a hírközeg (média) radikális átalakításával járulhatna hozzá a természetes rendben a hungarista állam a nemzethalál megakadályozásához.

...

1.      Életének mely szakaszában került kapcsolatba a hungarista mozgalommal? Miért a Pax Hungarica Mozgalmat választotta?

 

Köszöntöm a kedves olvasókat!

 

Először is tisztázni kell a kérdéshez, mit értünk „hungarista mozgalmon”. A hungarista ideológiával (ahogy azt Szálasi Ferenc megfogalmazta) és magukat hungaristának tételező személyekkel már tizenéves koromban kapcsolatba kerültem. Önmagát hungaristának tételező szervezetekkel 2008-ban vettem föl a kapcsolatot. Meggyőződésemmé lett, hogy a hungarizmus az az ideológia, amelynek tértől és időtől független igazságait a gyakorlatban alkalmazva biztosíthatjuk nemzetünk boldogulását. Vélelmezett kontinuitása okán, valamint a szervezettel régebben kapcsolatban álló személyek beszámolója okán a Magyar Nemzeti Arcvonalhoz (MNA) jelentkeztem.

...

A nacionalizmus, a nemzettudat a magyarság identitásának legmeghatározóbb „alkotórésze”.

A korifeusok a magyarságot „örök idők” óta létező entitásként határozzák meg, mely entitás etnikai és kulturális közösséget alkot, és alkotott mindig is (itt természetesen a nacionalizmus korifeusairól van szó).

A nacionalizmus modern ideológia, eredendően baloldali, a XX. század során (első felében) lett a jobboldali eszmerendszer része.

A nacionalizmuskutatók a nemzettudat és a nacionalizmus „kapcsolatának” kétféle eredetét hirdetik, az egyik nézet képviselői szerint a nemzetek már a modern kor előtt is létező entitások voltak, és a modern korban ezek „szülték meg” a saját nacionalizmusukat. A másik nézet szerint a modern nacionalizmus „teremtette meg” a nemzeteket. A középkorban párhuzamosan létező organikus közösségek alkották az államot, s a nacionalizmus ezekből a közösségekből „alkotta meg” a nemzeteket, a nemzetállam ideájával, a nemzeti (irodalmi) nyelv megteremtésével, a nemzet történelmének és mítoszainak kutatásával és részben kitalálásával. Ahhoz, hogy a nacionalista nemzettudat legyen a meghatározó identitásképző tényező, döntő mértékben járultak hozzá a közoktatás általánossá válása, a modern sajtó, de például a térképészet is. (a haza vizuálisan is megjelenhet az egyén fejében)

...

A nacionalista hullám kifulladóban van. Az elmúlt évtized közepén, illetve második felében tetőző „áramlat” mára leszálló ágba került, ennek jelei az egyre erőtlenebb tüntetések, a nemzeti rock kifulladása, az ideológiai zűrzavar további fokozódása. De mindez a „nacionalista hullám” természetéből fakad, ami divat, az belső tartalom nélküli, gyorsan változó, az adekvát világnézet hiánya szükségszerűen vezet vitákhoz (többnyire felesleges vitákhoz) a liberális (nem politikai értelemben) attitűd elterjedéséhez, elbizonytalanodásához (célvesztéshez), kifulladásához.
A kifulladásnak azonban vannak pozitív hozadékai is, mint például az értelmes vitákat generáló kritikus vélemények (a mozgalmon belülről) megjelenése, és az ezekhez „kapcsolódó” kiútkeresés.

Továbbiakban a jobboldal jelenével, irányzataival, múltjával, hagyományával, valamint lehetséges jövőjével kívánunk foglalkozni.
A jobboldaliság világnézet, ideáinak, princípiumainak „képviselete”, „megvalósítása” a jobboldali ember feladata.
...

A modernizmus üres, nem a modernizmus van válságban, a modernizmus maga a válság.
A modernizmus törés (a nyugati kultúra történetében) és egy egyre jobban terjedő (globálisan) „fertőzés”, amely vagy elpusztítja a Nyugatot (és akár az egész földi civilizációt) vagy sikerül belőle „kigyógyulni”.

Evola szerint, míg a  Tradíció kultúráira a transzcendens „vezéreltség”, orientáltság (volt) a jellemző, a modernizmus kultúrái elvesztették ezt a (helyes) orientációt.
A modernizmus önmagába zárt, üres, virtuális, nominalista antikultúra. Szellemi vezetői „intellektuális nomádok” (Spengler), ideái „alap” nélküliek, virtuálisak, önmagukból táplálkozók és hazugok (haladás, egyenlőség) központi bálványa az individuum.
A vulgáregzisztencialista tömegember önmagára úgy tekint, mint a véges földi létbe, ebbe a „falak nélküli börtönbe” zárt valódi, az anyagi síkon túli célokkal nem rendelkező fehérjehalmazra.
...